A hely, ahová gyermekkorunkban akartunk világgá menni
Rengeteg túrázó ejti útba ezt a víztározót, még ha ez nem is kis kitérővel jár. Akinek az útja a romániai 1-es úton Nagyváradról fog vezetni, az már előtte elkezdi böngészgetni a térképet, hogy mit lenne érdemes útba ejteni, és amin megakad a nagytöbbségnek a szeme, az Dregán-víztározó. Az interneten fellelt képek mind impozáns látványt sugallnak, ami szerencsére a valóságban sincs másképp.
Sokan csak Sárkány-tónak hívják, és akik ismerik, gyakran választják hétvégei spontán kirándulás célpontjaként ezt a helyet.
Nem elég ide egyszer eljönni. Aki már járt itt, az szinte biztosan fog másodszor is, és ha erre jár, útba ejti ezt a helyet.
A híres Királyhágó után juthatunk el ide, vagy Jádremetének fordulva, vagy pedig továbbmenni, keresztül Körösfeketetón, és Csucsán, majd aztán jobbra fordulva Nagysebes felé. Mind a két út szép, de én a Jádremetei utat javaslom.
A Víztározót, északról a Lankás-havas szegélyezi, ahová motorral könnyen fel tudunk menni, de gyalog sincs túl messze az úttól. Innen gyönyörű panorámánk nyílik a vidékre. Itt van Bihar, és Kolozs megye határa is.
Mielőtt Jádremete felől megérkeznénk a víztározó gátjához, az út mellett jobbról találuk egy elhagyatott épületet. Talán valami katonai építmény lehet ez, ahová meglehetősen veszélyes és tilos is felmenni, de onnan remek kilátás nyílik a víztározóra.
A víztározó nyugati csücske meglehetősen vadregényes, és mesebeli, hiszen több vízeséssel is találkozni, mint pl. a Kánkán-vízesés, Rizikó-vízesés, vagy a Káldár-vízesés. Ezeket együttesen hívjuk a Kissebesi-vízeséseknek.
Van olyan megduzzad része is az itt folyó pataknak, amely egy olyan különleges helyen van, ami igazán elkápráztatja az embert. Egy nagy medence, amit egyfelől a sziklák szegélyeznek, másfelől pedig a fák. Egy természetes sziklalépcsője is van, ami segítségével könnyen be, illetve ki tudunk jönni ebből a kristálytiszta vízzel teli medencéből.
A víztározó keleti részét a Vigyázó-hegység szegélyezi, melynek a magassága eléri az 1836 métert.
Délről a híres csúcsok és havasok veszik körbe, mint az 1792 méter magas Bocsásza csúcs.
Vagy túlon rajta a távolban a Sík-havas, a Horgas-havas, vagy az Istenek-havasa. Ezek a havasok mind 1700 méter felett vannak. Nem véletlen hát, hogy ekkora mennyiségű víz össze tudott itt gyűlni a víztározóban.
Szerencsére könnyen le tudunk jutni a gátra, amely a víztározó északkeleti részénél található. Leérve, a gát robusztusságának és a természet szépségeinek a látványa megdöbbentő.
Innen a gátról tudunk továbbmenni a víztározó keleti oldalán végighúzódó szekérútra, ahonnan más aspektusából is láthatjuk a víztározó szépségét.
Sok szép meglepetést tartogaz még ez az út számunkra, amely egyben kalandos és meseszép. Érdemes hát lesétálni az víztározó végéig, vagy akár azon is túl, ha erőnk, illetve időnk engedi.
Elsétálhatunk akár az Eszmeralda-forrásig is, ahol a Cserepes erdészház is található. De számtalan turistalátványossághoz is eljuthatunk még ezen az úton keresztül. Feljuthatunk a Bocsászára, a Ló-havasra, és a Kis-havasra, megnézhetjük az Ördögmalom-vízesést is, de akár még Biharfüredre is eljuthatunk.
Nekem, és sok más turistatársamnak vált ez a hely a kedvencei közé. Ha tehetjük, útba ejtjük ez a helyet. Ha itt vagyunk, egyértelműen érezzük a levegőből, a vízből és a fákból áradó természet gazdagságát